Hihetetlen felfedezés döbbentette meg a tudósokat, ugyanis apró, szabad szemmel láthatatlan mikroorganizmusok élnek túl az Északi-sarkvidék befagyott felszíne alatt.

A koppenhágai egyetem dán szakemberei olyan baktériumokat találtak, amelyek a hideg vizekben oldott szerves anyagokból táplálkoznak, ugyanakkor nitrogént is át kell alakítaniuk a túléléshez – egy olyan elemet, amely általában ritka a sarkvidéken.

"Fontos jelenséget fedeztünk fel a sarkvidéki tengeri jég alatt, amelyet korábban lehetetlennek tartottunk" – fogalmaztak a tudósok közleményükben.

"Ez a jelenség hatással lehet az északi táplálékláncra és szénegyensúlyra" – tették hozzá.

Nitrogénmegkötő baktériumok

A mikroorganizmusok hivatalosan "nem cianobakteriális diazotróf" néven ismertek – olyan baktériumok, amelyek "megkötik a nitrogént", átalakítva azt a levegőből túlélésre alkalmas formákká, például ammóniummá. A legtöbb más víz alatti baktériummal ellentétben nem fotoszintetizálnak.

A vizsgálat során a kutatók vízmintákat vettek az RV Polarstern kutatóhajó fedélzetéről az Arktisz 13 különböző pontjáról. Az eredmények magas nitrogénmegkötési arányokat mutattak, különösen a jégtakaró szélén, ahol a legaktívabb az olvadás – annak ellenére, hogy a nitrogén viszonylag ritka, ez pedig rendkívül furcsává teszi ezt a felfedezést.

"Eddig azt hittük, hogy nitrogénmegkötés nem történhet jég alatt, kiderült, hogy tévedtünk" – mondta Dr. Lisa W. von Friesen, a tanulmány szerzője.

Az NCD-k és más baktériumok oldott szerves anyagokkal táplálkoznak, például algákból, cserébe pedig megkötött nitrogént bocsátanak ki, ami segíti az algák növekedését. A túlzott alganövekedés azonban mérgező virágzást okozhat, ami káros a halakra, tengeri élőlényekre és tengeri emlősökre.

A klímaváltozás hatása

A tudósok rámutatnak, hogy a globális felmelegedés csökkentette a sarkvidéki jég felszínét, ami befolyásolja ezen baktériumok fokozott túlélését. Azokon a területeken, ahol a jég aktívabban olvad, több nitrogénmegkötés történik, mint a jéggel borított területeken, ami egyértelmű kapcsolatot mutat a klímaváltozással.

"A sarkvidék akár négyszer gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, ami jelentős csökkenést okozott a jégborítás területében, korában és vastagságában" – magyarázzák a kutatók.

A Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent tanulmány az első, amely bizonyítja, hogy nitrogénmegkötés történik a tengeri jég alatt a központi Arktiszon. A szerzők azt javasolják, hogy ezt a jelenséget figyelembe kell venni az Északi-sarkvidéki-óceán jövőbeli változásainak előrejelzésekor.