A Manchester City elleni eljárás immár több mint hét éve húzódik, és a jelek szerint még legalább egy évig eltarthat, de akár még tovább is elnyúlhat – erről számoltak be a vizsgálat menetét ismerő források. A háromtagú független bírói testület egyelőre nem hozott döntést, amit maga a klub is elismert a tavaly decemberben közzétett pénzügyi jelentésében.

Senki sem tudja, mikor születhet ítélet az ügyben, különösen azért, mert a bírák más eseteken is dolgoznak. Az első döntés várhatóan csak a felelősség kérdésére vonatkozik majd, és belső körökben biztosra veszik, hogy a City bármilyen kedvezőtlen ítéletet azonnal megtámadna, ugyanis a klub mindvégig határozottan tagadta a vádakat.

Más források ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a Premier League szabályai csak szűk körben teszik lehetővé a fellebbezést, és az sem tartana egy évnél tovább – hacsak az angol liga érvelésében nem találhatóak komoly hibák.

A 2018 novemberében kirobbant Football Leaks óta folytatódó vizsgálat újabb lendületet kapott az elmúlt hetekben, főként amiatt, hogy 2026-ban már kilencedik éve fog tartani az ügy, miközben a City továbbra is jelentős összegeket költ játékosokra. Ha a klub megszerzi a Crystal Palace által 35 millió fontra taksált Marc Guehit, akkor a 2024 decemberi meghallgatás óta eltelt időszak transzferkiadásai közel 500 millió fontra rúgnak.

Ez sokaknál kiverte a biztosítékot a Premier League berkein belül, de egyre több klubnál inkább fásultságot vált ki az ügy elhúzódása. A jogi költségek már most is több tízmillió fontra rúgnak mindkét oldalon, és egy esetleges fellebbezés még tovább növelheti ezeket.

A Manchester City környezetében sokan ingerülten reagálnak, amikor a vizsgálat szóba kerül, különösen fontosabb meccsek előtt, például a szombati manchesteri derbi kapcsán. Ugyanakkor a bizonytalanság nemcsak a klubvezetést, hanem a szurkolókat is sújtja. Egyetlen klubra sem szabadna ilyen hosszú ideig kihatnia egy ilyen ügynek, különösen annak fényében, hogy milyen súlyos következményekkel járhat.

Ha a City a legsúlyosabb vádakban bűnösnek bizonyul, akkor a Premier League történetének jelentős része torzulhat. Az elmúlt években a klub dollármilliárdokat költött játékosokra és fizetésekre, miközben öt bajnoki címet, egy Bajnokok Ligáját, két FA-kupát és három Ligakupát nyert – utóbbiak közül kettőt azóta, hogy 2023 februárjában bejelentették a vádakat. Mindez azt jelenti, hogy az angol élvonal történetének már több mint ötöde (21 százalék) telt el úgy, hogy az ügy árnyékot vetett rá, és ez az arány 48,4 százalékra emelkedik, ha a 2009–10-es idénytől számoljuk, amely az első, amelyre a vádak vonatkoznak.

A Premier League vezetésén belül is egyre többen elégedetlenek a folyamat lassúságával, bár a szabályozás bonyolultságát is elismerik. Mindez azonban sorra veti fel az újabb és újabb kérdéseket, amelyek nemcsak a konkrét ügyet, hanem a liga egész működését is megkérdőjelezik.

A City az UEFA korábbi eljárása ellen is fellebbezett, és az ügy 2020. július 13-án véget ért – alig 20 hónappal a Football Leaks után. A vizsgálat hat hónapig tartott, majd 2020 januárjában egy egynapos meghallgatás következett, amit február közepén ítélet zárt le. A Premier League most ugyanazokat az e-maileket vizsgálja, amelyek az UEFA rendelkezésére is álltak. Bár az angol liga hosszabb időszakot vizsgál, mivel nincs elévülési idő, több forrás is azt állítja, hogy „minden információ tálcán van”, vagyis az időhúzás megmagyarázhatatlan. Az UEFA ítéletét végül technikai kifogások miatt semmisítették meg, nem pedig azért, mert hibás lett volna az eljárás.

Lord Justice Miles már 2021-ben is bírálta az eljárás elnyúlását, különösen mivel a téma közérdeklődésre tartott számot. A 2022-ben kinevezett elnök, Alison Brittain érkezése után új lendületet kapott a vizsgálat, de sokan úgy vélik, hogy az eljárás menetét nem határozták meg kellő alapossággal. Több vezető is azt kifogásolja, hogy a folyamatot nem előzte meg megfelelő konzultáció, pedig a vizsgált ügy példátlan jelentőséggel bír. Egy bennfentes úgy fogalmazott: „Feltett egyáltalán bármilyen kérdést a vezetőség, mielőtt elindították ezt az egészet? Ez egyszerűen csak rá lett erőltetve mindenkire.”

Felmerül az is, hogy a független bírói testület nem kapott-e túl nagy szabadságot. Bár a szabályok szerint ez a függetlenség biztosított, egyesek szerint az előírásokat a klubok maguk is elfogadták. Mások ugyanakkor úgy látják, hogy bármilyen hosszú eljárás során elkerülhetetlen a feszültség, de „ez a jogrend működése”.

A Premier League szabályzata szerint az ilyen jellegű eljárások zárt ajtók mögött zajlanak, részben azért, mert a vezetők nem szerették volna „kiteregetni a szennyest”. A jelenlegi szabályozás alapját a brit választottbírósági törvény képezi, amely előírja, hogy a kereskedelmi viták zártan történnek. Ugyanakkor egyre többen érzik úgy, hogy az angol futballnak szakítania kellene ezzel a gyakorlattal, különösen mivel a Premier League már jóval túlmutat egy egyszerű gazdasági vállalkozáson.

A jelenlegi rendszer abszurd helyzetet teremtett: a liga saját szabályai megakadályozzák, hogy a klubok – vagyis a tulajdonosok – tájékozódjanak egy olyan ügyről, amely alapjaiban érinti működésüket.

Ha a klubot felmentik a legsúlyosabb vádak alól, akkor bár sokan hangos tiltakozásba kezdenek majd, jogilag kevés esély lenne arra, hogy a City kártérítést követeljen. Az UEFA ellen is felmerült ilyen lehetőség, de végül semmi nem lett belőle. Ugyanakkor a Premier League vezetésében nehéz lenne változások nélkül folytatni, a reputációs és pénzügyi kár akár lemondásokhoz is vezethet. Érdekesség, hogy a vezetők mostanában nyugodtabbnak tűnnek ezzel kapcsolatban.

Kritikusabb hangok szerint egy ilyen kimenetel alapvető kérdéseket vetne fel a Premier League szabályérvényesítő képességéről, különösen az állami hátterű klubtulajdonlások miatt. Bár a City egy jogi döntésre hivatkozva ártatlannak mondhatná magát, a liga hitele csorbát szenvedne.

Az is közrejátszik, hogy az ügy iránt korábban legaktívabban fellépő klubok – például az Arsenal vagy a Manchester United – vezetői időközben távoztak. Több klub pedig nem is volt a Premier League tagja a vizsgált időszakban, így nem szívesen költ tovább milliókat ügyvédekre. Egyesek szerint a City tudatosan játszott rá a hosszú eljárásból fakadó fásultságra.

Ebben az esetben szinte biztos a fellebbezés, ám ennek lehetőségei erősen korlátozottak. A legnagyobb kérdés az lenne, milyen büntetést szabnak ki, és az felfüggesztésre kerül-e az eljárás végéig. Nem kizárt, hogy az ítélet egy idény végén születik meg, ami akár a bajnoki cím vagy a Bajnokok Ligája-indulás sorsát is befolyásolhatja.

Több klub is kártérítési igényt nyújthatna be, ha bebizonyosodik, hogy a City valóban csalással ért el eredményeket. Jelenleg azonban nincs irányelv arra, hogyan lehetne ezeket az igényeket kezelni, vagy hogy az ilyen pénzeket be lehetne-e fektetni a pályán belül, a pénzügyi szabályok betartása mellett.

A legnagyobb kérdés pedig az, hogy egy ilyen ítélet után sor kerülhet-e a klub kényszerű eladására az új szabályozások alapján?