Egy új kutatás szerint súlyos veszély fenyegeti az Északi-sarkvidék tengeri emlőseit, miután tudósok egy rendkívül fertőző és halálos vírust mutattak ki a bálnák kilélegzett levegőjében. A cetacean morbillivirus néven ismert kórokozó már több tömeges elhullásos esethez is köthető világszerte, és most a bálnák légzőszerveiből vett mintákban is kimutatták.

A vizsgálat során a kutatók drónokat használtak, amelyek steril Petri-csészékkel repültek át a bálnák „fújásain”, vagyis azon vízpárás levegőn keresztül, amit az állatok a felszínre emelkedve a fúvólyukukon át kilélegeznek. Ez a módszer lehetővé tette, hogy stressz vagy sérülés nélkül gyűjtsenek mintát a vadon élő állatokból.

A 2016 és 2025 közötti időszakban több tucat mintát vettek különböző bálnafajoktól – így púpos bálnáktól, ámbráscetekből és kék bálnákból – a teljes Észak-atlanti térségben. A gyűjtött minták között nemcsak kilélegzett légcseppek, hanem bőrszövet-biopsziák és – egy esetben – szervminta is szerepelt, amelyeket molekuláris diagnosztikai módszerekkel elemeztek.

A kutatásban, amelyet a King’s College London és az edinburgh-i Dick Állatorvosi Iskola közösen végzett, komoly aggodalomra okot adó eredmények születtek. A vírus jelenlétét több esetben is kimutatták: egy gyenge egészségi állapotban lévő ámbráscetnél, egy bálnacsapatban az északi norvég vizeken, valamint egy partra vetődött pilótabálnánál is. A cetacean morbillivirus komolyan károsítja az állatok légző-, ideg- és immunrendszerét, és 1987-es felfedezése óta számos tömeges pusztulási hullámot idézett elő.

A kutatók szerint a vírus különösen veszélyes, mivel képes fajok között is terjedni, így nemcsak a bálnákra, de más tengeri emlősökre is fenyegetést jelenthet. Különösen nagy a kockázat azokban az időszakokban, amikor a téli hónapokban több faj is egy helyre koncentrálódik a táplálék miatt – ilyenkor madarak, bálnák és akár emberek is szoros közelségbe kerülnek.

A kutatás során herpeszvírusokat is kimutattak több púpos bálnánál, különösen a norvég, izlandi és Zöld-foki-szigeteki vizekben, viszont sem madárinfluenza-vírus, sem a Brucella baktérium nem volt jelen a mintákban, noha ezek is összefüggésbe hozhatók korábbi partra vetődésekkel.

A tanulmány eredményeit a BMC Veterinary Research című folyóiratban publikálták. A kutatók abban bíznak, hogy a módszer további alkalmazása segíthet a jövőben időben felismerni a tengeri ökoszisztémát fenyegető halálos kórokozókat.

A kutatás egyik vezetője, Terry Dawson professzor a King’s College London Földrajztudományi Tanszékéről elmondta, hogy a drónos mintavétel forradalmasítja a tengeri emlősök egészségügyi megfigyelését. Mint fogalmazott, ez a technika lehetőséget ad arra, hogy stresszmentesen és pontosan követhessék nyomon a kórokozók jelenlétét az Északi-sark gyorsan változó ökoszisztémájában.

A kutatás vezető szerzője, Elena Costa a norvég Nord Egyetem részéről hozzátette, hogy a céljuk a hosszú távú megfigyelés kiterjesztése, hogy jobban megértsék, miként hatnak a bálnák egészségére az egyre szaporodó környezeti stresszhatások.