Újabb vita robbant ki a tudományos világban, miután egy friss indonéz tanulmány azt állítja, hogy a Gunung Padang nevű domb alatti létesítmény a világ legrégebbi piramisa lehet. A kutatók szerint az építmény egyes rétegei akár 25 ezer évesek is lehetnek, ami alapjaiban kérdőjelezné meg az eddigi ismereteinket az emberi civilizáció fejlődéséről.

Hivatalosan jelenleg az egyiptomi Dzsószer-piramis számít a legrégebbinek, amelyet Kr. e. 2630 körül építettek. Ezt a státuszt azonban most megkérdőjelezi egy tanulmány, amely októberben jelent meg az Archaeological Prospection című tudományos folyóiratban. A kutatást Danny Hilman Natawidjaja, az Indonéz Tudományos Intézet geológusa vezette, és csapata szerint a Gunung Padang egy természetes lávakúpra épült, amelyet aztán az emberi kéz formált át egyfajta építménnyé.

„A felfedezésünk alapjaiban rengeti meg azt a nézetet, hogy fejlett építészet csak a mezőgazdaság megjelenése után alakult ki, mintegy 11 ezer évvel ezelőtt” – állítják a szerzők. A kutatók szerint a precízen megmunkált andezitkő és a rétegződés azt mutatja, hogy már az utolsó jégkorszak idején is létezett fejlett építési tudás. Példaként említik a Törökországban található Göbekli Tepe lelőhelyet is, amely szintén arra utal, hogy a monumentális építkezés nem kizárólag a letelepedett társadalmak sajátja volt.

A tudományos közösség azonban korántsem egységes a kérdésben. Flint Dibble, a Cardiff Egyetem régésze például kétkedve fogadta az eredményeket, és meglepőnek tartja, hogy a tanulmány egyáltalán megjelenhetett. Mint mondta, „a lejtőről lecsúszó anyagok természetes módon is rétegződhetnek”, és szerinte hiányoznak azok a konkrét jelek – például szerszámnyomok vagy egyértelműen emberi tevékenységre utaló nyomok –, amelyek alátámasztanák, hogy a szerkezet valóban emberi kéz műve.

Bill Farley, a Southern Connecticut State University oktatója szintén szkeptikusan nyilatkozott. Bár elismerte, hogy a talajminták valóban több mint 27 ezer évesek lehetnek, szerinte ezekben nem találtak olyan maradványokat, mint például faszén vagy csontok, amelyek emberi jelenlétre utalnának.

A kutatás vezetője, Natawidjaja nyitottan reagált a kritikákra. Mint fogalmazott, „szívesen látunk bármilyen kutatót, aki szeretne saját vizsgálatokat végezni a Gunung Padangnál.” Az Archaeological Prospection folyóirat szerkesztősége közölte, hogy a tanulmány körüli vita miatt belső ellenőrzést indítottak. Hogy valóban a történelem átírásáról van-e szó, vagy csupán egy túlértékelt leletről, azt csak a további vizsgálatok dönthetik el.