A WHO friss összegzése szerint az ünnepi időszakban ismét nő az alkoholfogyasztás, ami együtt jár a sérülések és balesetek számának emelkedésével is. A szervezet adatai alapján az európai régióban minden harmadik, erőszakhoz vagy balesethez köthető haláleset mögött valamilyen formában jelen van az alkohol.

A közúti balesetektől az eséseken át az önsértésig számos olyan helyzet létezik, ahol az alkohol döntően rontja a reakcióidőt, a koordinációt és az ítélőképességet.

A WHO szerint 2019-ben közel 145 ezer sérüléses haláleset volt alkoholhoz köthető a régióban, a legnagyobb arányban az önsértések, a közúti balesetek és az esések szerepeltek a statisztikákban.

Carina Ferreira-Borges, a WHO/Europe szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy „az alkohol nemcsak többféle daganattípus kialakulásában játszik szerepet, hanem jelentősen rontja a döntéshozatalt és a kontrollt, miközben fokozza a kockázatvállalást”. Úgy vélte, éppen ezért jelenik meg ilyen sok megelőzhető sérülés hátterében.

Az erőszak és az alkohol kapcsolata továbbra is súlyos

A jelentés szerint az alkohol az egyik legerősebb tényező az erőszakos cselekményekben. 2019-ben mintegy 26 500 haláleset volt köthető közvetlenül erőszakhoz, és ezek több mint 40 százalékában szerepet játszott az alkoholfogyasztás. A WHO arra is rámutat, hogy a nők és a gyermekek különösen kitettek a környezetükben élők káros alkoholfogyasztásának.

Melanie Hyde, a WHO/Europe szakértője szerint „a férfiak káros alkoholfogyasztása jelentősen növeli az intim partner elleni erőszak kockázatát, és mivel ez megelőzhető tényező, a beavatkozásoknak kiemelt szerepük van”. Hozzátette, hogy az erőszakot elszenvedő nők kétszer nagyobb eséllyel küzdenek később alkoholproblémákkal.

A fiatalok helyzete sem kedvezőbb, ugyanis a WHO szerint az alkohol a vezető kockázati tényezők közé tartozik a fiatalok körében, különösen a hirtelen, nagy mennyiségű fogyasztás miatt, amely jelentősen növeli a balesetek és az önsértés esélyét.

A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a régión belül jelentős különbségek vannak. Kelet-Európában jóval magasabb az alkoholhoz köthető sérüléses halálozás aránya, míg Nyugat- és Dél-Európában ez az érték sokkal alacsonyabb. A WHO szerint a különbségek mögött a fogyasztási szokások, a szabályozás és a megelőző intézkedések eltérései állnak.

A szakértők szerint a hatékony alkoholpolitika – a magasabb adóktól a szigorúbb marketingkorlátozásokig – évről évre több tízezer életet menthetne meg.