A japán kormány hétfőn jóváhagyta a világ legnagyobb atomerőművének számító Kashiwazaki–Kariwa részleges újraindítását, amelyet a 2011-es fukusimai katasztrófa után állítottak le. A döntést Niigata prefektúra közgyűlése szavazta meg, miután a prefektúra kormányzója, Hanazumi Hidejo már korábban jelezte támogatását.
A lépés mérföldkő Japán energiapolitikájában, hiszen az ország az elmúlt években egyre nagyobb nyomás alá került a fosszilis energiahordozók drágulása és a klímacélok teljesítése miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Takaicsi Szanae az elmúlt hónapokban többször is hangsúlyozta, hogy a nukleáris energia újbóli beemelése az energiamixbe elengedhetetlen az ország energiafüggetlenségének erősítéséhez.
Tiltakozások és félelmek a helyszínen
A döntés napján mintegy háromszáz tüntető gyűlt össze a prefektúra épülete előtt, sokan közülük a fukusimai baleset túlélői vagy az onnan kitelepített családok tagjai. A tiltakozók „No Nukes” és „Támogassátok Fukusimát” feliratú transzparenseket tartottak a magasba, jelezve, hogy a társadalmi bizalom még mindig nem állt helyre.
A demonstrálók között volt Oga Ajako is, aki 2011-ben kénytelen volt elhagyni otthonát a 20 kilométeres kizárási zónából. Úgy fogalmazott, hogy „első kézből tudjuk, milyen következményekkel jár egy nukleáris baleset, és ezt nem lehet félvállról venni”, majd hozzátette, hogy a mai napig küzd a traumatikus élmények hatásaival.
A közgyűlés ugyan bizalmat szavazott a kormányzónak, a vita mégis világossá tette, hogy a helyi lakosság erősen megosztott. Sokan a munkahelyteremtésben és az alacsonyabb energiaárakban látják a döntés előnyeit, mások viszont attól tartanak, hogy a TEPCO – amely a fukusimai erőművet is üzemeltette – nem tudja garantálni a teljes biztonságot.
A TEPCO január 20-ára tervezi az első reaktor újraindítását, amely önmagában két százalékkal növelheti a Tokió környéki áramellátást. A japán gazdasági minisztérium szerint ez fontos lépés lehet az ország energiaimport-függőségének csökkentésében, hiszen Japán tavaly 10,7 billió jent költött LNG-re és szénre, ami az összes importkiadás egytizedét jelentette.





