Mint egy hollywoodi akciófilm forgatókönyve: fényes nappal, mindössze percek alatt tűntek el felbecsülhetetlen értékű ékszerek és királyi jelvények a párizsi Louvre aranyozott Apolló Galériájából október 19-én. A világ egyik leghíresebb múzeumából történt lopás azonban csak a legújabb fejezet a francia koronaékszerek viharos történetében.
Míg más országokban a "koronaékszerek" kifejezés általában a koronázási jelvényekre utal, Franciaországban a "les joyaux de la Couronne de la France" tágabb jelentéssel bír, magában foglalva a királyi jelvényeket, ékszereket és drágaköveket is. A gyűjtemény története a 16. századig nyúlik vissza, amikor I. Ferenc király elrendelte, hogy bizonyos ékszerek utódai örökségének részét képezzék.
A mostani rablás során nyolc tárgyat vittek el, köztük III. Napóleon császár feleségének, Eugénia császárnénak 1855-ös koronáját, valamint egy ereklyetartó melltűt és egy nagyméretű masni alakú brosst. A tolvajok emellett I. Napóleon második feleségének, Mária Lujza császárnénak smaragd nyakékét és fülbevalóit, valamint Mária Amália királynénak, Lajos Fülöp király feleségének zafír diadémját, nyakláncát és egy fülbevalóját is magukkal vitték.
A francia forradalmat kevés királyi ékszer és jelvény élte túl. Évszázadokon át a Párizs környéki Saint-Denis apátság őrizte a koronázási jelvényeket, és itt temették el a legtöbb francia uralkodót is. A középkor óta készült különböző francia királyi koronák többsége, mint Nagy Károly koronája és Szent Lajos 13. századi koronája, elveszett vagy megsemmisült a forradalmi támadások során 1793-94 között.
XV. Lajos 1722-ben készült koronája az egyetlen forradalom előtti korona, amely napjainkig fennmaradt, és a 19. század vége óta állandó kiállítási tárgy a Louvre-ban. Érdekes módon ezt a koronát a tolvajok érintetlenül hagyták, ami arra utal, hogy alaposan felkészültek, tehát tudhatták, hogy az eredeti drágaköveket az 1880-as években üvegmásolatokra cserélték.
I. Napóleon jelentősen bővítette a francia koronaékszerek gyűjteményét 1804-es császárrá koronázása előtt, új koronát készíttetett és elkészíttette a középkori igazságosztó jogar másolatát. A forradalmi megmozdulások a 19. században újra felvetették a koronaékszerek jövőjének kérdését, így 1848-ban, a második köztársaság idején felmerült az ékszerek eladásának lehetősége, de III. Napóleon császár és felesége, Eugénia jelentősen gyarapította a gyűjteményt a második császárság idején.
Laurent Nunez belügyminiszter szerint az ellopott ékszerek "felbecsülhetetlen örökségi értékkel" bírnak. Emmanuel Macron elnök közösségi médiában tett nyilatkozata szerint a lopás "támadás olyan örökség ellen, amelyet azért őrzünk, mert az a történelmünk része".
A rablás azonnali következményeként várhatóan világszerte szigorodik majd a múzeumi biztonság, ami minden látogatót érinteni fog. Bár az Apolló Galéria és a koronaékszerek nem szerepelnek a Louvre ajánlott "mesterművek" útvonalán, a múzeum most zajló felújítási munkálatai során vélhetően ezen a területen is különös figyelmet fordítanak majd a biztonsági rendszer megerősítésére.
